Épületeink legnagyobb része hőszigetelés nélkül, illetve a mai elvárásoknak nem megfelelő hőszigetelő anyagok felhasználásával készült.

A 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelettel módosított 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet  meghatározza az egyes épületszerkezetekre előírt hőátbocsátási tényezők (U) értékeit, illetve az épületszerkezetek egészére vonatkozó fajlagos hőveszteség tényező értékét.

Az EU irányelvei szerint 2020-tól csak közel nulla energiaigényű házak építhetők. Ennek elérése érdekében a Kormány 1246/2013.(IV.30.) rendelete meghatározza az épületek egyes szerkezeteire vonatkozó követelmény értékeket, melyek 2018.01.01.-, középületek esetén 2015.01.01.-től érvényesek. (Ezen értéknek megfelelő hőszigetelőanyag vastagságokat a zárójelben lévő adatok mutatják.)

Régi épületek utólagos hőszigetelésekor az épület külső oldalán alakítsuk ki a hőszigetelő burkolatot folyamatosan, megszakítások nélkül!

Nagyon fontos, hogy az épületek páraáteresztő képességét az új hőszigetelés készítésekor is fenntartsuk. Ez elérhető polisztirol anyagú és kőzetgyapot hőszigetelőanyag felhasználásával (az utóbbi tűz esetén nem olvad meg, valamint sokkal jobb a hangszigetelése) és hozzá való speciális ragasztóval, vakolattal. A szükséges vastagság tégla falakon 8-10(14-15) cm.
Sajnos ezen anyagok drágábbak, mint a párát át nem eresztők, de hosszútávon sokkal kedvezőbb megoldást eredményeznek (a belső térben kevésbé alakul ki penészedés, nem dobódik le a vakolat, nem korhad el  a parketta).

Magas-, és lapostetők, padlás-, és pincefödémek, szükséges hőszigetelőanyag vastagsága 10-22(16-28) cm. Padlásfödémen a hőszigetelést a födém felső oldalára kell beépíteni és a homlokzat szigeteléssel össze kell kapcsolni.

A fa és PVC keretszerkezetű nyílászárókra vonatkozó átlagos U érték 1,4(1,15), az üvegezésre 2018.-tól kötelező lesz az 1,0 érték elérése.